Sikerrel járt a civilek és a lakosság kampánya, miután már a brit kormány sem támogatja a London Heathrow repülőtér új kifutópályával és terminállal való bővítését. A Greenpeace már a kezdetektől fogva azzal érvelt, hogy a harmadik kifutópálya építése esztelen melléfogás olyan időkben, amikor éppenséggel a szén-dioxid lábnyomunk csökkentésén kellene dolgoznunk.

A civil szervezetekből, a helyi lakosokat tömörítő csoportokból és az érintett települések önkormányzataiból álló szövetség nagyszabású, több éven át húzódó tiltakozása ért most célba. A kampány fontos lépése volt a Greenpeace által beindított Airplot („repülőtelek”) kampány, melynek lényege, hogy a bővítés által érintett területen található telken a szimpatizánsok haszonélvezeti jogot vásároltak a bővítés megakadályozásáért. Stoll Barbara, a Greenpeace magyar kampányfelelőse egyike azoknak a telektulajdonosoknak, akiknek köszönhetően a terv ellehetetlenült. Stoll Barbara szerint a bővítés megakadályozása azért volt kiemelten fontos, mert „a repülésből származó éves szén-dioxid kibocsátás 11,7 millió tonnával emelkedne csak a Heathrow bővítésének hatására - ez a szám pedig megközelíti a 40 millió lakosú Kenya teljes éves szén-dioxid kibocsátását.”

A legmegdöbbentőbb mégis az, hogy a Heathrow-ra érkező, és az onnan induló gépeknek a nagy része korántsem repül teljes kihasználtság mellett, ezt a problémát azonban nem próbálják orvosolni. A Delta, valamint a British Airways is azok közé a légitársaságok közé tartozik, amelyek direkt repültek üres gépekkel, hogy ne veszítsék el a helyüket a Heathrow-n. A "ghost-flights"-ra (avagy szellemjáratokra) keresztelt jelenség, avagy az üres járatok problémája egyébként nem korlátozódik a Heathrowra, számos repülőtéren meghatározó részük van a forgalomban.

 

 

 

 

Arra az esetre, ha az események nem vettek volna ilyen szerencsés fordulatot, a „repülőtelkesek” további akciókkal készültek, ezek megvalósítására azonban egyelőre nem lesz szükség. A telken például egy lebomló és környezetkímélő anyagokból épült, és növényzettel fedett erődöt építettek volna, mely erőszakkal is nehezen lerombolható, és jól kifejezte volna a helyi lakosok békés ellenállását a repülőtér építésével járó rombolással szemben.

Bár a repülőterek bővítésének trendje világszerte erősödik, a mostani sikeres fordulat mégis sokat lendít az elszabaduló éghajlatváltozás ellen folytatott egyre élesedő küzdelemben.  Végre igen magas szinten nyert elismerést az a tény, hogy a légi közlekedés különösen és aránytalan módon járul hozzá az ember okozta éghajlatváltozáshoz. „Ez fontos figyelmeztetés a tervbe vett hazai repülőterek engedélyezői, és minden repülőgéppel közlekedő számára”- mondta Stoll Barbara.