A fagyasztva érkező hús minősége szerintük messze elmarad attól, ahogy azt a gyorsétterem reklámjaiban beállítja, a zárt helyen tartott, genetikailag módosított szárnyasok ugyanis sosem látnak napfényt vagy épp egészséges szemes takarmányt. Brazília eldugott kis farmjain, futballpálya méretű csarnokokban tartanak egyszerre akár egymillió csirkét is, amelyeknek fejenként alig jut egy A4-es méretű lapnyi terület.

A szinte mozgásképtelen állatok a saját ürülékükből kénytelenek felszedni a tápot, s genetikailag úgy vannak fejlesztve, hogy négy hónapos korukra elérjék a vágási súlyukat. A feldolgozóüzemekbe szállított szárnyasokat végül egy gép vágja le, pucolja meg és trancsírozza fel, az így előkészített húst pedig fagyasztva szállítják Angliába, ahol McChi­ckenbe való fasírtként és Chi­cken McNuggetsként végzik a fogyasztók gyomrában.

– A MacDonald's tíz évvel ezelőtt hatalmas súlyt fektetett a marhahúsalapú hamburgereire, akkor valóban angliai farmokon nevelt, ellenőrzött minőségű lábasjószágokat vágtak a gyorséttermi hamburgerekhez – mondta Pat­rick Holden, az ang­liai élelmiszer-egészségügyi szolgálat szakembere. – Ám az utóbbi években a lakosság szívesebben eszi az egészségesebb fehér húsokat, a szárnyasok tartása azonban, úgy tűnik, csak ilyen nagyüzemi módszerekkel gazdaságos. Ugyanakkor nem hiszem, hogy bárki szívesen megvenné a csirkés termékeket, ha tudnák, milyen körülmények közt tartják őket és dolgozzák fel a húsukat.

A britek sztárszakácsa, Jamie Oliver ennek ellenére megvédi a helyi McDonald'sot, amely jelenleg csirkealapanyaga hatvan százalékát Brazíliából szerzi be fagyasztva. A híresség szerint ugyanis a gyorsétteremlánc már így is jelentős fejlődésen ment át, legalábbis ami a nyersanyagok minőségét illeti. Jamie Oliver a zsebkendőnyi területen vegetáló, génmódosított csirkék ügyében nem kívánt külön állást foglalni.