Mi a FIP és FCoV, FEC-vírus rövídítés jelentése?

A FIP a macskák Feline Infectious Peritonitis vírusát jelenti, amely a köznyelvben, magyarul a macskák fertőző hashártyagyulladását okozó vírusát jelenti. A FCoV (Feline Corona Virus), FEC-vírus (Feline Enteric Corona) alatt pedig a macskák maximum enyhe enterális (emésztőszervi) és/vagy felső légúti megbetegedést okozó vírusát értjük. A macska tüneti kezeléssel pár nap-hét alatt felépül. A FIP által okozott megbetegedést még az 1960-as évek elején írták le, alig pár évre rá pedig kiderült, hogy vírus okozza. A FIP a macskák általában halálos kimenetelű betegsége. 

 

Mi a különbség a kettő között?

Bár ugyanabba a víruscsaládba tartoznak, az orvostudomány is csak sejti a kapcsolatot kettejük között. Az arra hajlamos macskákban mutálódik az enterális koronavírus és ez a mutálódott vírus a FIP. Ennek pontos mechanizmusa még nem ismert. Az sem, hogy mely macskák hajlamosak FIP-ben megbetegedni. Mivel a tesztek nem képesek különbséget tenni az enterális koronavírus és a FIP között (nagyon nagy a hasonlóság), ezért ma az enterális koronavírust hordozók is potenciális fertőzőforrásként kezelendők.

 

Mi okozza a macskák fertőző hashártyagyulladását, másnéven a FIP-et?

Bár korábban említésre került, hogy tudományosan nem teljesen tisztázott, de az látszik valószínűenk, hogy az arra hajlamos macskákban az enterális koronavírus mutációjaként alakul ki és elszaporodva okoz betegséget. A vírusok "szaporodási" tempójukból (multiplikációval, tehát megsokszorozódással szaporodnak, meglehetősen gyorsan, számukra jó körülmények közt) és stratégiájukból fakadóan, hogy nem minden örökítőanyag ill. Egyéb alkotórész sikerül úgy, mint az eredeti. A másoltak között vannak, amik rosszul másoldódnak és esetleg inkomplettek, azaz hiányosak lesznek, illetve mások lesznek, mínt a kiindulási. Ez utóbbiak közé tartozik vélhetően a FIP vírusa is.

Részletesebb magyarázatot érdemel továbbá a hajlam kérdése. Sajnos a két vírus a klinikai gyakorlatban rutinszerűen alkalmazható megkülönböztető módszerének hiányából fakadóan, sohasem tudni, hogy a pozitív macskák közül ki az aki a FIP vírusát hordozza és ki az aki ennek következtében meg is betegszik meg a későbbiek folyamán FIP-ben.

A szeropozitív macskák közel fele egyidejűleg leukózisvírussal (FeLV) is fertőzött. Mivel a leukózisvírus erősen immunszupresszív (az immunrendszer tevékenyéségét gátló), ezért ezeknek a macskáknak az immunrendszere problémás. Nagyon gyakran betegszenek meg intercurrens (társuló) fertőzésekben, amikből sokszor nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak gyenge immunrendszerük miatt megfelelő kezelés mellett sem. Egy idő után a gyakori betegeskedés a kondíciójukon is meglátszódhat: soványak, alultápláltak lehetnek. A leukózisvírussal való fertőzöttség  növeli a macskák FIP-re való hajlamát.

A stressz, zsúfoltság szintén hajlamosító tényező, így menhelyeken, panziókban és tenyészetekben sajnos nagy az esélye annak, hogy megbetegedjenek a macskák, már csak abból kifolyólag is, hogy sok macska kis helyen összezárva él és a fertőzöttek testváladékaival nagyobb az érintkezés lehetősége és így a fertőzésre sokkal nagyobb esély van.

Ugyanakkor arra is volt már menhelyes tapasztalatunk, hogy egy menhelyen a látszólag alultáplált, sokat betegeskedő macskák megmaradtak, mikor egy FIP-járvány végigsöpört az állományon, míg a látszólag  jó kondícióban lévő, keveset betegeskedő macskák tekintélyes részét vitte el. Mivel menhelyes történet, ezért ott szinte állandó vendégnek számít, okait lásd később. Erre talán a probléma immunkomplexes mivolta szolgálhat némi magyarázatot. Ugyanis nem a vírus károsít elsősorban, hanem a vele összekapcsolódó immunrendszeri elemekkel együtt, immunkomplex formájában. Tehát a betegség előidézésében az immunrendszer működése éppen akkora szerepet kap, mint maga a vírus. Természetesen a jó kondíció és a jó immunválasz nem állnak egymással feltétlenül pozitív korrelációban, de mégis elgondolkodtató példának érzem a mai napig.

Gyakorlatilag ma egy szeropozitív macskáról képtelenség eldönteni, hogy beteg lesz-e a későbbiek folyamán, ezt már sajnálatos módon csak akkor tudjuk meg, ha beteg lesz, ez leggyakrabban "derült égből a villámcsapás" effektusként jelentkezik.

A macskák kb. 5-12%-ában megy végbe a mutáció, általában a fiatalokra jellemző a betegség, de ez soha sem zárható ki egy idősebb állatnál, már csak a szeropozitivitás gyakoriságából fakadóan sem. A legtöbb macska már kölyökként fertőződik, ugyanis nagyon gyakran az anya is fertőzött, aki pl. mosdatás révén fertőzi őt. A macskák általában belégzéssel, vírustartalmú anyagok lenyelésétől, illetve egymás egyéb váladékaival (pl. bélsár) történik.

Hogyan károsítja a macska szervezetét a vírus?

Mint arról már korábban szó esett, nem is a vírus a sejtekben való kártétele jelentős, hanem az amit az ellene kialakuló immunreakciók visznek végbe a szervezetben. Az enterális koronavírus elszaporodik a bélhámsejtekben is itt is marad, ellenben a FIP a véráramba jutva először a monociták bekebelezik őket és ily módon fertőzik a sejtet. Mivel a monocyták bekebelezésre képes sejtek (makrofágok) vándorolnak a szervezeten belül így lényegében ők szórják szét a vírust a szervezetben és ők juttatják el a szöveti makrofág rendszerhez is (helyhez kötöttek). A makrofágok és a vírus együtt immunkomplexet alkotnak, melyek a kialakuló tünetekért felelnek. Az immunkomplexek ezután a kisvérerek falában rakódnak le, aktiválnak számos immunrendszeri lépést, gyulladásos folyamatokat indítanak el. Ezek hatására az erekben  krónikus gennyes sarjadzás és elhalásos gócok alakulnak ki. Ennek következtében az erek áteresztővé válnak és a  fehérjében gazdag, de sejtszegény vérsavó kiáramlik a szövetek közé. A tünetek attól függenek, hogy  az immunkomplexek hol keletkeztek és hol károsították az ereket.                                                                         

Milyen megjelenési formái vannak?

A FIP-nek alapvetően két formája ismeretes a száraz (granulomatosus) és a nedves (exsudatív) forma.

• Nedves forma: Vélhetően ezt diagnosztizálják gyakrabban, mert sokkal jellemzőbb és szembeötlőbb tüneteket produkál. A nedves formánál a hashártya ereinek gyulladása következtében nagy mennyiségű savó halmozódik fel a hasüregben, esetenként a mell- és szívüregben is, ez utóbbiak nehezített légzéshez is vezethetnek. A macska hasa szemlátomást megnő, általában nincsenek fájdalmai, feltéve, hogy a légzése nem nehezített, ugyanis ezesetben egész biztosan szenved! Hasát megtapintva érezhető a folyadékgyülem.
  
  Hascsapolásnál a leszívott váladék jellegzetes: áttetsző, sárga színű és állaga a mézre emlékeztet. Levegőn gyorsan alvad, lecsöpögtetve mintegy "szálakat húz", a viselkedése engem a folyékony gyantáéra emlékeztetett kissé. Általában sejteket nem találunk benne, viszont fehérjékben gazdag: magas fibrintartalmát emelném ki, ugyanis ennek a fehérjének köszönheti rendkívül gyors alvadóképességét.
   
• Száraz forma: Nem jellemzi savókilépés a hasüregben, tehát a macska hasi méretei nagyjából normális tartományban mozognak. Ellenben a hasi szervei megnagyobbodhatnak, ugyanis ezek ereit károsítják, illetve funkcionálisan tönkre teszi őket. Azért nehéz diagnosztizálni, mert a károsítás helyétől függenek a tünetek, és ezért elég széles spektrumon mozognak.
  
  Nagyon gyakori a vese károsítása: a vese hajszálérhálózatát károsítja: az erekben itt is elhalásos, gyulladásos gócok keletkeznek, így a vese szövetei közé kiáramlik a folyadék és ennek következtében megnagyobbodik a vese. A hajszálérgomolyag károsítása révén vesekárosodás ill. Veseelégtelenség alakulhat ki. Illetve a veseműködés nagyfokú károsodásának eredményeképpen a felhalmozodótt salakanyagok okozhatnak idegrendszeri károsodást.
  
  A máj, lép és a hasüreg nyirokcsomói is megnagyobbodhatnak.
  
  Egyes esetekben idegrendszeri tünetek is felléphetnek, ha a károsítás helye az idegrendszer. Ezek általában az állat megváltozott viselkedésével hozhatók összefüggésbe: nyugtalanság, görcsök, vizelettartási panaszok, agyidegek bénulása következtében testszerte bénulás vagy éppen fokozott érzékenység bizonyos ingerek hatására. Mivel egyes esetekben az agyfolyadék elfolyása gátolt lehet, ezért agykamratágulat kialakulásával is lehet számolni.
  
  Van amikor a szem is érintett, ez a tünet elég jellegzetes, ezért sokszor könnyebbé teszi a diagnózis felállítását. Sokszor a két szem pupillája nem egyenlő mértékben tágul, tehát a macska szemébe nézve nem egyforma méretűek. Ez általában a szem különböző részeinek gyulladásának a  következménye, esetenként az elülső szemcsarnokba folyadék lép ki.
  
  Ritkán endokrinológiai folyamatokat is érinthet, ha pl. a hasnyálmirigyet támadja meg, ezért korántsem kell meglepődni, hogy ha állatorvosunk vércukorszint mérését szorgalmazza.

A fenn említett állapotokon kívül előfordulhat ún. a kettő közti átmenet is, tehát a szervi károsodások és általában kisebb-nagyobb mennyiségű savógyülem egyaránt megjelenik.

Nem ritka az sem, hogy az állat klinikai tünetek nélkül szeropozitív. Itt térnék ki arra, hogy mit is jelent az, hogy "a macskám FIP-pozitív". Ez azt jelenti, hogy a macska már találkozott a vírussal,  ezért a vírus ellen termelődött ellenanyagok kimutathatóak a szervezetben. Mivel a tesztek nem képesek megkülönböztetni a FEC vírusát a FIP-től, ezért az enterális koronavírussal fertőződött macskák is pozitív eredményt produkálnak. A szeropozitív macskák jó része tünetmentes és sokuk élete végéig az is marad, szerepük "csupán" a vírus ürítésében van. Vélhetően ezen macskák az enterális koronavírussal fertőzöttek, nem pedig FIP-esek. A FIP-es vagy a közérthetőség kedvéért "FIP-beteg" macskákon a száraz, vagy nedves FIP (vagy a köztes állapot) tüneteit mutató macskákat értjük.

Tüneteket tekintve az állatok étvágytalanok, apatikusak, gyakran lázasak. A szőrük kócos, fénytelen. Az állatok a fellépő érrendszeri károsodások miatt vérszegények, ez a nyálkahártyáik sápadtságában jelenik meg, illetve egyes esetekben sárgaság lép fel (ez utóbbi májkárosodásra utal). Az állatok étvágytalanság és nagy mennyiségű savókilépés következtében nagyon könnyen kiszáradnak, ezt bőrük rugalmatlansága is nagyszerűen jelzi. Az orvos a nyirokcsomóknál megnagyobbodást tapasztalhat.
A további tünetek a károsítás helyétől függenek, lásd továbbiak.

Hogyan diagnosztizálják?

A nedves FIP diagnózisa általában egyszerű. A hirtelen megnövekedett, érezhetően folyadékkal teli has, ami az állat mozgatására változtatja "helyét" és alakját látván gyakorlatilag elsőként merül fel a FIP gyanúja. Kijáró macskáknál meg aztán pláne. Sokszor már a hasűri punctatum (leszívott folyadék) eldönti a kérdést, ugyanis annyira jellegzetes.

Helyenként a vérkép is árulkodhat:

• Anaemia (vérszegénység): Ez elsődlegesen a vér alacsony Hemoglobin koncentrációját jelenti.
• Emelkedett bilirubin értékek: Májműködési zavarokat jeleznek, ennek tudható be a sárgaság is.
• Egyéb májenzim értékek is emelkedettek lehetnek.

Ezen paraméterek eltérései a a szárzaz FIP diagnózisánál is megállják a helyüket. A hasűri tartalom - nedves FIP esetén - magas fehérjetartalommal (fibrin) bír.

Képalkotó diagnosztikai eljárásokkal (röntgen, ultrahang) tovább pontosítható a diagnózis, ugyanis a megnagyobbodott szervek felismerését teszi lehetővé.

Gyakori velejárója a FIP-nek, hogy gyakran, esetleg tartósan lázas a macska.

A FIP-teszt elvégzése is elősegíti a diagnózis felállítását, gyakran végzik, mert egyszerű és viszonylag olcsó. Hátránya viszont, hogy nem képes különbséget tenni a FEC vírus és a FIP között. Viszont ezzel együtt is érdemes megcsináltatni, ha felmerül a gyanú:

• Új macska kerül a házba a már meglévő mellé. Csak szerológiailag negatív állatot szabad bevinni, illetve érdemes elvégezni a már meglévő macskánkon is, mert ha pozitívnak bizonyul, az új cica érdekében érdemes felülbírálni korábbi álláspontunkat.
   
• Tenyészetekben időről-időre ellenőrizni szükséges  a szeronegativitást. A pozitív egyedek a tenyészetből eltávolítandóak az állomány védelme érdekében. Ugyanis mivel nem különíthető el a két vírus teszttel, ezért az enterális kornavírus mentességre kell törekedni. Máskülönben elég gyorsan szeropozitívvá válhat az egész állomány. A tenyészet macskáinak mentességét bizonyító orvosi papírokat betekintés céljából el lehet kérni, amennyiben elvégezték a teszteket, ugyanis nem kötelező. Mindenesetre biztosan nem vásárolnék itt macskát és elég sokan vannak így ezzel, akik már megjárták. (Szerkesztői magánvélemény)
   
• Ha nem elég jellemzőek a beteg macska tünetei a diagnózis felállításában segíthet.

Milyen elvek alapján kezelik?

Tüneti kezelést szoktak alkalmazni, lévén, hogy oki terápia nem lehetséges. Ilyenkor gyulladáscsökkentőt és immunszupresszív készítményeket - tehát az immuntevékenységet gátló - készítményeket kap a macska.

Talán sokaknak szöget üt a fejébe, hogy egy beteg állat immunrendszerét miért kell lenyomni ahelyett, hogy pont ellenkezőleg: támogatnánk azt. A válasz egyszerű.

A tünetek a probléma immunkomplexes jellege miatt alakulnak ki. A vírussal nem igazán lehet mit kezdeni, gondoljunk csak arra, hogy a macska egyéb más vírusos betegségeinél is elsősorban a másodlagos bakteriális felülfertőződések megelőzésére helyeződik a hangsúly. Mivel a vírus és a szervezet immunreakció együttesen okozzák a bajt, így az immunrendszer tevékenységének gátlása marad második és egyben egyetlen lehetőségként. Ha nem képződik immunkomplex, nincs ami az érfalakba leülepedve az immunrendszeri folyamatokat aktiválja és károsítsa az érfalakat.

Mivel az immunrendszer legyűrésének megvannak a maga veszélyei, ezért szokás antibiotikumot is adni a másodlagos bakteriális szövődmények kivédése érdekében.

Bár tudomásunk szerint nincs az országban állatgyógyászati célra szánt interferon, hanem csak humán, FIP-beli hatékonyságukat illetően egyiknél sincsenek még tudományosan alátámasztott tények.

Mit tehetünk mi?

Az első és egyben legfontosabb dolog az, hogy mindenben követjük a macska kezelőorvosának utasításait. A második az, hogy a szeropozitív (!!) � tehát nemcsak a beteg � macskánkat megakadályozzuk a fajtársakkal való érintkezésben, ergo szobamacskát csinálunk belőle. Ez részben azért jó, mert nem tud másokat ertőzni, másrészt pedig azért, mert ha megbetegszik  nem kell keresni, hogy melyik szomszédnál esett le a lábáról, illetve kezelés hiányában ott pusztuljon el valahol. Harmadrészt pedig a lakásban való tartással stresszmentesebb életet biztosíthatunk számára és mint tudjuk a stressz bizony elég komoly hajlamosító tényező a FIP kialakulásában.

Mik az esélyek?

Sok állat fertőzött ugyan (vélhetően FEC vírussal), de tünetmentes marad, csak üríti a vírust (orrváladék, légutak váladékai, bélsár stb.)

A megbetegedett macskák életkilátásai meglehetősen rosszak, de inkább katasztrofálisak. A fentebb ismertetett kezelési sémával pár héttel, esetleg hónappal meg lehet hosszabbítani a macska életét. A megbetegedett macskák kivétel nélkül elpusztulnak.

Sokan a klinikai tünetek megjelenésekor és a diagnózis felállítása után az eutanáziát választják. Nehéz megmondani, hogy egy ilyen macskánál mikor van itt az idő, még akkor is ha nem kell állományvédelmi szempontokat (menhelyek, tenyészetek) figyelembe vennünk, pénzünk is van elég stb. Általában akkor szokták még a végsőkig kitartó gazdik is elengedni a cicát, amikor már láthatóan szenved, rossz az általános állapota az állatorvos szerint is, és kimerültek a tünetek csökkentésére irányuló kezelési lehetőségek. Ekkor talán valóban ez a leghelyesebb amit tehetünk, már csak az egyébként is kedvezőtlen prognózis miatt is.

Gyógymód, megelőzés?

Mivel a kezelés a tünetek csökkentésére és a szomorú végkifejlet elodázására irányul, ezért átmeneti megoldások lehetnek, remény pedig nincs jelenleg a hosszú távú életben tartásra, ami a FIP-ben megbetegedetteket illeti.

Ezért természetes, hogy a megelőzésre kell törekedjünk. Vakcina létezik ellene. Nemcsak annyiban más, hogy nem "szúrni kell" az állatba, hanem a kialakított védőhatás tekintetében is. Ugyanis az átlagos vakcina szisztémás védőhatást biztosít, tehát "a szervezeten belül mindenhol egyformán véd".

Míg a FIP elleni vakcinát orrba szokás csepegtetni és a kialakított védettség, helyi védettség lesz. A vakcina is itt, a bemeneti kapuban vált ki immunreakciót és a későbbi vírusfertőzési kísérletnél is itt lesz az első ütközet az immunrendszer és a vírus között. A fertőzött macskák vakcinázásának nincs értelme.

Mivel a FIP és FEC vírusok között nem lehet különbséget tenni, ezért a FEC és FIP vírus elleni együttes küzdelemre kell helyezzük a hangsúlyt.

Hazai helyzet FIP tekintetében - Macska körkép:

Ha országos átlagban nézzük, akkor is azt kell mondjuk, hogy többek közt a kóbor macskák rendkívül magas aránya miatt is elég gyakori fertőző betegség. A macskák mintegy harmadát érintheti.

A tenyészeteken kívül egy másik olyan hely ahol, több - helyesebben inkább rengeteg - macska él összezárva, ezek a menhelyek.

Bekerüléskor lehetne teszteket végezni, illetve karanténban tartani (hermetikusan elzárva egymástól) a beérkezetteket egy ideig, de horribilis és hosszú távon finanszírozhatatlan költségeket jelentene, amit egyetlen hazai állatvédő szervezet sem tud felvállalni, plussz az oltási és egyéb költségekkel együtt.

Ennek tükrében aki innen visz állatot, joggal számíthat arra, hogy idővel megbetegszik a macska. Változatlanul úgy gondoljuk, hogy nagyon szép dolog innen állatot hazavinni és felelősségteljesen gondoskodni róla élete végéig, de a felelősségteljes döntéshez ez is hozzátartozik, hogy tudjuk-e gondozni, ha esetleg leesik a lábáról akár többször is, illetve bírjuk-e finanszírozni majd a vele járó orvosi költségeket. A döntés pedig itt is az állat élete végéig kell szóljon.

A szaporítóknál mivel több macska él általában és általában egy légtérben, ezért akár ugyanolyan rossz lehet a helyzet a FIP tekintetében, mint a menhelyeken. A fertőzöttség mértéke mind a két esetben elérheti a 100%-ot is. Ez ugyan kutyás cikk, de a végén megtalálhatóak a defínicók az egyes "állatbeszerzési helyekről".

A házi szaporulatból származó cicák is könnyen lehetnek szeropozitívak az elvitelkor, főként ha kinn tartottak és oltatlanok.

Természetesen egy igényes tenyésztő sem lehet mindig biztos a dolgában 100%-ig, de rendszeresen tesztelt és más macskáktól elzártan tartott tenyészállatok esetén a legminimálisabb a rizikó, hogy esetleg fertőzöttek lennének, a többi rajtunk múlik: oltatni kell.

A cikkért köszönet: allatbetegseg.hu