A ló csoportos állat, szigorú hierarchia, vagyis csoportbeli elhelyezkedés, egymás védelme és ápolása jellemzi. Szorosan kötődnek egymáshoz, a menekülési ösztön nagyon erős bennük. A háziasított ló ugyanígy ragaszkodik a biztonsághoz. Kommunikációjuk elsősorban testbeszéd és hangok alapján történik, de összességében csendes állatok. Kiváló az alkalmazkodó képességük. Napi kb. 16-18 órát mozognak, mely táplálkozással és folytonos vándorlással telik - nagy távolságok leküzdésére képesek. Táplálkozás során sokszor és egyszerre kevés takarmányt fogyasztanak (aránylag kis gyomor, gyors menekülés). A lovak nagyon érzékenyek az ásványi anyagok, vitaminok hiányára. Jó időérzék jellemzi őket, mely abból adódik, hogy a hatékonyabb emésztéshez célszerű az étkezési idők betartása. Ürítése a testtömeg kb. 1-3 %-a, mely általában mozgás közben történik. Az ürülék és a vizelet jelzés, üzenet a többi állat számára. Kerülik a trágyát és vigyáznak a táplálkozási helyek tisztaságára. Képesek a vizeletüket visszatartani. Kiváló hőszabályozó és hő érzékelő képességük van. A rossz szokások kialakulásának okai elsősorban az unalom és a stressz. Védekezésként a lehető legtöbb mozgáslehetőséget, elfoglaltságot kell számukra biztosítani, ami lehet széna, lólabda, más állatok (birka, kecske, nyúl), vagy a csoportos tartás. A ló életterét szokásainak figyelembe vételével kell kialakítani, így mérséklődik a stressz, a balesetveszély, így jól dolgozó, egészséges lovaink lesznek.
Csordaösztön
A lóban erős a csordaösztön. Ezért csak más lovak társaságában érzik jól magukat, és néha ellenszegül, ha elválasztják társaitól. A legelőn együtt tartott lovak soha nem távolodnak el túlságosan egymástól. A csapatban élő állatok közössége jelenti a legmegbízhatóbb védelmet a támadásokkal szemben. A lovak nem tudnak a ragadozókkal szemben védekezni, nincs más csak a menekülés. Minél előbb észreveszi az ellenséget, annál nagyobb az esély arra, hogy el is tud menekülni. Több szem, fül és orr hatékonyabb és megbízhatóbb, mint egyetlen ló érzékszervei. Mivel néhány ló mindig szemmel tartja a környéket, a többiek nyugodtan legelhetnek, aludhatnak. A vadlovak ménesében a vezérkanca felel a többiek biztonságáért, a lovak teljesen ráhagyatkoznak. A szigorú rangsor minden egyes állat helyét meghatározza a csapatban. Ha egy ló eltávolodik a ménestől, elveszíti a közösség védelmét is. A legtöbb ragadozó ugyanis nem támad meg méneseket vagy állatcsoportokat, hanem kivárja, amíg egy óvatlan, gyenge vagy beteg állat lemarad a csapattól. Egy magányos ló pedig könnyű préda. Ezt a ló is tudja, és bizonytalanná válik, amint elválasztják a ménestől. Ez az oka annak, hogy a vezérkanca a túlságosan szemtelen fiatalokat elkergeti a ménestől, így leckéztetve őket. A kitaszított ló általában hamar belátja alárendelt szerepét, hogy aztán megint a ménes tagja legyen.
|