A brit folyók és a tavak növény-, és állatvilága egyaránt nagy veszélyben van, köszönhetően a felelőtlen állattartók által megunt és a természetben szabadon engedett hüllőknek. Helyi állatvédő szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy évente több millió hüllőt importálnak Nagy Britanniába csak azért, hogy kielégítsék a szokatlan és különleges háziállatokra vágyók igényeit.

A gazdik persze eleinte örülnek a státusszimbólumként funkcionáló állatoknak, de a kezdeti lelkesedés hamar elmúlik, vagy más fajok felé fordul, a korábban beszerzett egyedeket pedig nem ritkán a közeli tavak, folyópartok környékén engedik szabadon.

Fotó: Abbie Trayler-Smith

"A '90-es években a Tini Nindzsa Teknőcök miatt akart mindenki teknősbékát" - hangoztatta Peter Jinman, a Brit Állatorvosi Egyesület (BVA) etikai és jóléti bizottságának elnöke. A BVA az Állat Jóléti Alapítvány (AWF) csapatával karöltve a hüllők behozatalának drasztikus korlátozását javasolja. "Az emberek nem gondolnak bele abba, hogy ezek az apró hüllők akár 30 évig is elélnek, és amikor már megunták őket, akkor egyszerűen elviszik egy közeli kis tóba, ahol azok aztán megeszik az ebihalakat" - magyarázta.

Matt Brash, a Brit Állatorvosi és Állattani Társaság munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy mind a szárazföldi, mind a vízi teknősbékák is terjeszthetnek olyan baktériumokat, mint például a szalmonella, illetve olyan betegségeket, amelyek az őshonos állatokat veszélyeztetik.

A természetben szabadon engedés lehetséges alternatívájaként az állatmenhelyek és egyes állatkertek jöhetnének szóba, de ezek már így is túlterheltek, nem tudnak több állatot fogadni sé ellátni. Caroline Spelman minisztériumi illetékes a Telegraphnak nyilatkozva elmondta, hogy a közeljövőben kiemelt feladatként kezelik majd a jelenlegi áldatlan állapotok felszámolását.