A macska napjának jelentős részét testápolással tölti. Erre azért van szüksége, mert csak egy ápolt és gondozott bunda tudja megóvni a hidegtől és a nedvességtől. Kép A szőrzetben mindenféle bogáncs és élősködő is megtapadhat, így hát ezeket is el kell távolítania. A végtagok szorgalmas nyalogatásával a cica arra serkenti a szőrszálak tövében található mirigyeket, hogy zsírt termeljenek, ami selymessé és vízállóvá teszi a bundáját. A napfény hatására a mirigyekben a cica számára fontos D-vitamin keletkezik, ami úgy jut be a szervezetébe, hogy lenyalja a szőrzetéről. A nyál sajátos illatszerként alakítja ki a macska saját illatát. A macska pofácskáját mellső lábának benyálazott belső oldalával tisztítja meg, testének többi részét pedig érdes Kép nyelvével tartja tisztán. A nyelvén parányi - szőrzetápoláshoz remekül megfelelő - szarukampók találhatók. A módszer egyetlen hátránya, hogy az állat sok szőrszálat kénytelen lenyelni, ezért időnként füvet kell ennie, ami segíti a szőrdarabok kiöklendezését.

A bunda ápolása a macska lelki egyensúlya szempontjából is fontos, az ideges állat még többet mosakszik. A cicamama gyakran nyalogatja kicsinyei bundáját, hogy megnyugtassa őket. Az egymást kedvelő felnőtt példányok is gyakran segítenek a másik szépítkezésében. Lehet, hogy ezért szeretik annyira, ha a gazdájuk gyengéden vakargatja az állukat vagy a fülük tövét.
Míg a kutyák ürüléküket egyszerűen a fák tövébe pottyantják, és ezzel részükről a dolog be van fejezve, addig a macskák gondosan befedik, elkaparják, amit maguk után hagytak. A lakásban pedig a macskavécét használják. Ha homokjukat vagy almukat tisztán tartják, akkor a cicák kezdettől fogva szobatiszták lesznek.