Néhány szó a padozatokról

Az előzőekben leírt (ITT) padlóburkoló-anyagok közül választhatunk felfogásunk, ízlésünk, anyagi tehetségünk szerint, de meggondolásunkat - ha lehet - lovaink (mely egyben a sajátunk is) jól felfogott érdeke vezérelje.
Majd' elfelejtettem - de így van ez a gyakorlatban is -, hogy szinte elkésve gondolunk egy - pedig igen fontos - dologra. Nevezetesen arra, hogy a padlószintjeink hogyan helyezkedjenek el egymáshoz képest. Vegyük bázisszintnek az istálló folyosóját. Ehhez képest a bokszok padlószintje lehet feljebb, lejjebb (ez a szintkülönbség 4 cm-nél ne legyen nagyobb), vagy egy szintben. Láttam én már mindhárom esetet egy és ugyanazon istállóban is.
Aki a boksz padlóját lejjebb tette, azzal érvelt, hogy így nem szóródik ki a szalma. Igaz. De ezt a bokszot felmosni csak úgy lehet, mint a konyhát - vödörrel vagy sehogy.
Aki magasabbra tette, azt mondta, hogy így minden lé rendesen kifolyik, a tolóajtó alsó része rátakar a "küszöbre", nincsen balesetveszélyes rés. A szalmasöpredékhez meg van célszerszám. Igaz. Aki egy szintbe rakta, azt mondja: nem csetlünk-botlunk, a szalmát a vasvilla hegyén visszaszórjuk, a maradék meg legyen a seprű dolga.(Ha takarításkor ki-be tehető botlófát teszünk az ajtónk mögé, akkor még ezt sem kell. Viszont akkor a bokszok szélénél közvetlenül nem lehet, csak egy igen sekély folyókát elhelyezni az öblítővíz elvezetésére.) Tán ez a legjobb megoldás (nekem, botlófa nélkül).

Bokszok kialakításának általános elvei

Méretek: a mellékelt táblázat németes precizitással adja meg:
Elfogadott a min. 3x3 m-es belvilág, rendes lovardában felfogásom szerint ennél úgy 15%-kal nagyobbat, legalább 3,50 x 3,20-asat, és még többféle méretűt illene készíteni, csődöröknek, nagyobb lovaknak, csikós kancáknak.
Az ajtók lehetnek nyíló- és tolóajtók, tokbelméretük legalább 1,3, de inkább 1,4 m legyen. Tolóajtót bal kézzel balfelé jó húzni, nyílóajtó mindig kifelé nyíljon, és bal kézzel balfelé (láttam befelé nyílót is, ezért jegyeztem meg külön). Ha a bokszajtó felső része nem rácsozott, ott javaslom, hogy a magassága legyen legalább 1,45-1,50 m. Tanúja voltam, amikor egy nagy tudású, nagy gyakorlatú lovas szakember elhúzta a reteszt, benyitni készülve az egyik lóhoz, és ha az ajtó nem ilyen magas, ma nincs közöttünk. Akkor, egyszer elfelejtett szólni, a ló álmából felriadva rúgott. és talált volna. Nyíló ajtóknál attraktívnak szánt formai kialakításhoz a hegyes szögű csatlakozások, élek életveszélyesek. Még csukott állapotban is egy fennfelejtett kötőfék is nagyon komoly gondot okozhat. Erre egy példa: A záraknál, reteszeknél az a kívánalom, hogy se nyitott, se csukott ajtónál ne lehessen beleakadni, és az unatkozó lovunk se tudja kitalálni, hogyan hatástalanítsa. Egy kedves, szép, szellemes megoldás.
(. Csak van rajta valami védelem az orral kipiszkálás ellen is.)
A tolóajtók nyitott állapotánál annak alsó vezetőelemei gyakran kellemetlenül és éles sarkúan a folyosó felőli térbe állnak be, ami sérülést okozhat. Kis gondossággal, gondolkodással, tervezéssel az alsó megvezetés is elrejthető. Igen sok baleset ismert, ami a padló és a függőleges elemek találkozásánál előforduló résből adódott (ajtó-padló, padló-boxválaszfal között). Itt 3-4 mm-nél nagyobb rés elfogadhatatlan.
A bokszok műszaki peremfelté­teleinek leginkább a baleset-megelőzés feltételeit kell kielégítenie, hiszen a forma divat, kor, rendelkezésre álló anyagok, pénzbeli lehetőségek, jó, vagy rossz ízlés szerint szeszélyesen változhat. A lórúgás viszont nagyon régóta, változatlanul hatalmas, és olyan, mint a földrengés, veszélyes és kiszámíthatatlan, továbbá "mint a nyári ruha mellénye: rövid és céltalan." (Rejtő J.)
Viszont tudnunk kellene, milyen erőhatások érhetik az egyes szerkezeti elemeket, igazából mekkora is a lórúgás, aztán meg, hogy milyen egyéb veszélyek leselkednek még a ketrecbe kényszerített szegény párára. Először essék szó a bokszelválasztó falakról, frontoldalakról. És most sötét képet festek. Kiszámítható, hogy mekkora erővel képes elrúgni magát a ló a talajtól, ha tudjuk, milyen magasat képes ugrani. Hihetetlen számok jönnek ki, több tonnás nagyságrendűek. Azonban ekkora erejű rúgásra a bokszban nem kell számítanunk. Mégis, mekkorára.? Azt nagy biztonsággal lehet állítani, hogy 1,40 m hosszú, két végén megtámasztott (ez az átlagos támaszköz), 40 mm vastag, 15 cm széles, I. osztályú keményfából (ilyenek az akác, a tölgy) készült pallót bokszban, rúgással ló még nem tört el. Ezt mértékadónak tekintve, a statikai számítás (mérsékelt dinamikus tényezőt figyelembe véve) megdöbbentően kicsi, 6-8 kN-os (600-800 kp) rúgóerőt eredményez (aki nem hiszi, számoljon utánam). Ekkorát joggal feltételezhetünk bármely lótól. Ezt az eredményt azért fontos tudnunk, mert ha ekkora erővel terhelünk például egy szintén akác, de sok istállóban látható, 2,5 cm vastagságú deszka válaszfalat, akkor az menthetetlenül törik. Nem is a törés ténye maga a veszélyes, hanem az, hogyha a ló az átfúródó lábát nem tudja visszahúzni, ott szakad minden ín, izom szanaszét. igazi katasztrófahelyzet. Hogyha viszonylag kevés az ilyen típusú baleset (már amikor vékonyabb a deszka), azt ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a japán fickók törik a cserepeket. Egy átlagembernek is lehet akkora ütőereje (az ütőerő a megmozgatott tömegtől és a sebességtől függ), csak a pontosságban van a különbség, nevezetesen nem jó helyen találja el, neki azért nem sikerül. A ló is legtöbbször (szerencsére) pontatlan, de ez a véletlenen múlik (esetleg, ha egy - még zümmögő - legyet ragasztanánk valahogy a mértani középre.). Az a legkisebb baj, ha a deszkázatot tartó acélszerkezeteinket újra és újra vissza kell falaznunk, betonoznunk. Azt csak a pénztárcánk bánja és nem a ló. Ne legyenek illúzióink, a falazott bokszelválasztó falak sem nyújtanak több statikai biztonságot, simán kiborulhat ekkora erő láttán, a veszély azért kisebb, mert itt nem olyan nagy a beszorulás veszélye, továbbá az a nézet sem állja meg a helyét, hogy két deszka kitesz egy pallót (2,5 cm plusz 2,5 cm nem egyenlő 5 cm!), sokkal kevesebbet bír! (Továbbá a japán fickó is csak egy cserepet tör, és az töri a többit!) A válaszfal felett van általában a rács. A rács is különös veszélyforrás lehet, ha nem elég teherbíró, és az osztásköz nem elég sűrű vagy nem elég tág. A biztonság alsó határa a 20 mm külső átmérőjű acélcső (MSZ A38) 2 mm falvastagsággal, 8 cm-es tengelykiosztással. Ez nyújtja azt a biztonságot, hogy a csöveket a rúgó pata nem tudja szétfeszíteni annyira, hogy az átférjen és beszoruljon. Bizonyos források azt mondják, hogy fejmagasságban az orrész és a fej beszorulásának a veszélye akkor áll fenn, ha a csövek 17 és 34 cm közötti réskiosztásúak. Miután magam láttam, amikor egy darazsat a Süni az alacsony mennyezeten pontosan eltalált, nem tennék különbséget fejmagasság és egyéb vélt rúgásmagasságok között. Ezenkívül olyan kialakítás életveszélyes, ahol a ló át tudja dugni a fejét, és ott el is fordíthatja, de elfordítva nem tudja visszahúzni (pánikba esik, és képtelen visszafordítani a fejét). (Képzeljünk el pl. egy kb. 30 cm széles és 50 cm-nél magasabb ablakot, nyílást, vagy ugyanezt elforgatva.)
Ugyanilyen eset megtörtént, ahol a boksz alacsonyan lévő felső gerendája és a mennyezet között volt ilyen kevés hely, ott a ló vízszintesre elfordítva dugta át a fejét, és sajnos felakasztotta magát. Furcsa módon az egyik legnagyobb biztonságot nyújtó rácsozatot a 10x10 cm-nél kisebb osztású, akár csak 6-8 mm átmérőjű betonacél hálóból készült megoldás adja, ez egyben a legolcsóbb is. Kétségtelen, hogy nem olyan szép, és elég nehezen tisztántartható. Viszont a fent említett veszélyforrások mindegyikét kikü­szöböli. A vékony, 10-12 cm átmérőjű fatörzsekből kialakított, átlátható bokszelválasztó sávnál (1,4 m felett) is a fenti függőleges osztásköz szabály érvényes, azaz a rések nem lehetnek 5-6 cm-nél nagyobbak. Végtelenül barátságos és költségkímélő megoldás, amelyet az őrbottyáni öreg, beteg, sérült lovakért alapítványnál láttam (www.bottyanequus.com, Rédei Attiláné Éva és Rédei Attila munkája).

Ajtók, kapuk

Az istállók kapukialakítása megint csak igény kérdése, általában a javasolt legkisebb méret 2,6 m széles, 2,4 m magas kétszárnyú felnyíló vagy tolókapu esetében. Ezen felül a méreteket az istállóban mozgatott járművek, eszközök méretei határozzák meg, de egy ajtószárny, főleg, ha felnyíló, ne legyen 1,4 m-nél nagyobb, nehezen mozgatható. A kapunál az ajtófélfáknál a tokhoz rögzített, függőleges tengelyen elforgó, 5-8 cm átmérőjű fahenger igen jó szolgálatot tehet a váll- és csípőleverések megelőzésében. A kapuk, ha felnyílók, a zártságot a bőséges szellőzés lehetőségével kombinálva lehetnek vízszintesen osztottak, vagy a felső részben külön nyílószárnnyal ellátottak. Igen gondos építőnek javasolható a kapu alsó részében kialakított, vízszintes zsalugáter elhelyezése a szabályozható szellőztetés érdekében. Az istállóban szerkezeteinkhez sok fát használunk, tulajdonképpen akár mindent el is tudunk készíteni fából. Amire a faanyagok felhasználásánál a szilárdsági tulajdonságain túl figyelemmel kell lennünk, hogy amihez hozzájut, azt a ló szét is rágcsálja, kivéve, ha akácból, csertölgyből vagy tölgyből készül. Jó lenne sok fenyőt használni ott, ahol nem a rúgásállóság a lényeg, hiszen jól megmunkálható, kitűnő és szép anyag. A baj az, hogy a ló egyik kedvenc csemegéje.
Létezik egy anyag, az Auro, mely erre is megoldást ad. A ló nem nyalja meg, mivel a benne lévő citrusolajok riasztják. A kezelésnél számtalan kezelési mód közül lehet választani. A bevonatok az adott igénybevételnek és rendeltetésüknek megfelelően időjárás- és vízállóak, ellenállnak az UV-sugárzásnak, kemények és kopásállóak. Nem tartalmaz a szintetikus anyagokra jellemző ismeretlen, gyakran egészségkárosító anyagokat. Az összetevők természetes, évmilliók óta ismert anyagok. Sem felhordáskor, sem használatba vétel után nem bocsát ki egészségkárosító anyagokat. A termék égéskésleltető, a vegyszert szinte bezárja, még a magas páratartalom mellett sem engedi kioldódni, az istálló levegőjébe jutni. Rendkívül jó gomba- és rovarmentesítő szer.